A “valuta-ütközések” fogalmának magyarázata. A „valutaviták” elnevezés nemrég került be a modern gazdasági lexikonba, de az elméletnek mély történelmi alapja van. Ha érdekli a téma a cseh korona, követheti a linket https://znaki.fm/hu/currencies/czech-koruna/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács. A valutaháború olyan állapot, amelyben az országok szándékosan leértékelik saját valutájukat, hogy előnyt szerezzenek a nemzetközi kereskedelemben. Ennek oka a valuta másokhoz viszonyított értékének csökkenése, ami vonzóbbá teszi az exportot és drágábbá az importtermékeket. A globális gazdaság körülményei között az ilyen akciók láncreakciót válthatnak ki, amely az országok részéről ellenlépéseket válthat ki, és megzavarhatja a nemzetközi pénzpiacokat.
E cikk célja, hogy megvizsgálja a valutával kapcsolatos viták természetét, és azt, hogy ezek fikciók vagy valós tényezők-e a jelenlegi globális gazdaságban. Figyelembe vesszük a valutaviták eszközeit és kimenetelét, valamint történelmi és jelenlegi eseteket tanulmányozunk, hogy indokolt választ adjunk az adott kérdésre.
A gazdasági konfliktusok története
Egy másik jelentős történelmi eset az 1970-es évek, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása után, amikor az országok elkezdtek átállni a lebegő árfolyamra. Ez jelentős ingadozásokhoz vezetett a valutaárfolyamokban, amelyeket gyakran versenyelőny megszerzésére használtak.
A valutaháborúk első jelentős megnyilvánulása az 1930-as évek nagy gazdasági világválságára vezethető vissza. Az 1920-as évek végén a tőzsde összeomlása után számos ország, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elkezdte jelentősen csökkenteni nemzeti valutájának árát az export ösztönzése és a gazdasági növekedés fokozása érdekében. Ez a megközelítés az aranytól való menekülés néven vált ismertté, amikor az országok feladták az aranystandardot, és lehetővé tették egységeik szabad ingadozását a piaci feltételeknek megfelelően.
Modern példák a lehetséges valutakonfliktusokra
Az elmúlt években a lehetséges valutavita legvilágosabb példája az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti kölcsönhatás. Kína az export ösztönzése érdekében sokáig alulértékelt szinten tartja nemzeti valutáját, a jüant. Ez kiváltotta az Egyesült Államok és más nemzetek kritikáját , amely szerint a stratégia aláásta a gazdaságukat.
Egyéb esetek közé tartoznak Japán és az Európai Unió valutaintervenciói, ahol ezen országok központi bankjai külföldi valutákkal kereskedtek, hogy befolyásolják az árfolyamokat.
A pénzügyi háborúk alapvető motívumai
A főbb tényezők, amelyek miatt az államok valutaháborúhoz folyamodhatnak, a következők:
- Gazdasági ösztönzők: az export ösztönzésére és a kereskedelmi mérleg növelésére irányuló erőfeszítések a valuta értékének csökkentésével.
- Politikai okok: A vágy, hogy megerősítsék pozíciójukat a globális színtéren és csökkentsék a riválisok gazdasági befolyását.
Gazdasági konfliktusokban használt mechanizmusok
Az államok számos eszközt használhatnak saját céljaik eléréséhez:
- Monetáris megközelítés: A központi bankok csökkenthetik a kamatlábakat, vagy aggregált lazítási politikákat hajthatnak végre (például valutakibocsátás), hogy ösztönözzék a gazdaságot és csökkentsék a valuta értékét.
- Devizaintervenciók: Közvetlen intervenció a devizapiacokon műveletek vagy valuta kereskedés révén az árfolyam módosítása érdekében.
- Pénzügyi szankciók: A szankciók alkalmazása a devizára nehezedő nyomás eszközeként.
Azonnali és hosszú távú következmények a valutaháborúban részt vevő államokra nézve
A pénzügyi háborúk következményei lehetnek azonnali és hosszú távúak is:
- Rövid távú: A kereskedelmi mérleg rövid távú javulása a megnövekedett export és a behozatal csökkenése miatt.
- Permanens: az infláció növekedése, a beruházások és a gazdasági fejlődés csökkenése. Hosszú távon a pénzügyi háborúk a nemzeti valutába vetett bizalom csökkenéséhez és a fizetési bizonytalansághoz vezethetnek.
A valutakonfliktusok globális következményei.
Globális szinten a valutaviták ronthatják a világgazdasági piacokat, és a globális gazdasági kapcsolatok leromlásához vezethetnek. A devizapiacok instabilitása tőkekiáramlást, alacsonyabb befektetéseket és növelheti a gazdasági instabilitást, ami végső soron lelassítja a gazdasági fellendülést.
A jelenlegi globális gazdasági helyzet
Jelenleg a növekvő globalizáció és a pénzügyi kölcsönös függőség körülményei között a valutaviták katasztrofális következményekkel járhatnak. Ha nem csak a pénzügyekkel kapcsolatos tények érdeklik, a Znaki.FM informatív internetes portál számos érdekességhez biztosít hozzáférést cikkek különböző témákban. Egyes szakértők azzal érvelnek, hogy a pénzügyi háborúk modern megnyilvánulásai kevésbé láthatóak, de még mindig léteznek . Ez megnyilvánulhat a monetáris beavatkozások rejtett formáiban vagy a monetáris politika túlzott alkalmazásában az árfolyamok kezelésére.
Példák a legutóbbi fizetési beavatkozásokra.
Ország | Idő | Drive | Következtetés |
Kína | 2015 | A jüan leértékelése | A versenyképesség erősítése |
Japán | 2010–2011 | Dollar vásárlása a jen leértékelésére | Az exportszolgáltatások fejlesztése |
Svájc | 2011 | A frank euróhoz kötése | A tanfolyam következetessége |
Devizaháborúk kilátásai a jövőben.
A digitális valuták és kriptovaluták fejlődésével a klasszikus valutaháborúk szerepe megváltozhat. A fejlett technológiák, például a blokklánc megjelenése lehetőséget teremt a monetáris rendszer decentralizálására és a kormányzati egységek befolyásának csökkentésére. Bár ez új fizetési formák versengéséhez és összetűzéséhez is vezethet.
Továbbá a gazdasági konfliktusok elkerülése érdekében szükség van a globális együttműködés megerősítésére és olyan részletek kialakítására, amelyek megakadályozzák a fizetési arányok szükségtelen manipulálását.
Következtetés
Az eredmény azt mutatta, hogy a valutaháborúk valódi pillanatok, amelyek jelentős hatással vannak a nemzetközi gazdaságra. Rövid távú előnyökkel járhatnak azonban, a valutaháborúk hosszú távú eredményei gyakran negatívan alakulnak mind az egyes államok, mind a nemzetközi gazdaság egésze számára.
A jövőbeni gazdasági konfliktusok kockázatának minimalizálása érdekében meg kell erősíteni a globális interakciót, és olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek korlátozzák a monetáris és monetáris eszközök túlzott igénybevételét a versenyelőnyök megszerzése érdekében. A növekvő globalizáció és a pénzügyi piacok digitalizálása körülményei között a hasonló intézkedések vezető szerepet játszanak majd a nemzetközi gazdaság stabilitásának és kiszámíthatóságának megőrzésében.
Be First to Comment